EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM


Európa Alapítvány Középfokú Intézet Gimnázium

OM 035313

 

 

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

 

  1. A program célkitűzései:

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményünkben eltöltött időben  minden  diák részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés a tanuló és a szülő részvételével az egészségi állapot erősítésére, fejlesztésére szolgál. A mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

  • az egészséges táplálkozás,
  • a mindennapos testmozgás,
  • a testi és lelki egészségfejlesztése,
  • a viselkedési függőségek,
  • a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
  • a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
  • a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
  • a személyi higiéné

területére terjednek ki.

További egészségnevelési feladatok:

  • higiénés magatartásra nevelés,
  • egészséges mozgásfejlődés biztosítása,
  • betegségek elkerülésére, egészség megóvására nevelés
  • krízis prevenció,
  • harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés,
  • családi életre, társsá-, szülővé válásra nevelés.

Az egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Arra törekszünk, hogy a teljes körű egészségfejlesztési program koordinált, nyomon  követhető és mérhető, értékelhető módon valósuljon meg.

Az  iskolánkban  folyó  lelki  egészségfejlesztés  célja,  hogy  elősegítse  a  kiegyensúlyozott  pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra.

Az egészségfejlesztési programot az iskolavezetés által felkért pedagógusok az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársainak közreműködésével készítették el:

  • gyermek és ifjúságvédelmi felelős
  • drogprevenciós koordinátor
  • diákönkormányzatot segítőtanár
  • testnevelés szakos tanár
  • kémia-biológia szakos tanár

2. A program megvalósításának feltételei:

2.1  A program megvalósításának iskolán belüli személyi feltételei:

Egészségfejlesztő csoport tagjai:

  • Iskola igazgatója – vagy megbízottja,
  • Osztályfőnökök,
  • Testnevelők,
  • Iskola-egészségügyi szolgálat (iskolaorvos – védőnő),
  • Gyermek és ifjúságvédelmi felelős,
  • Drogprevenciós koordinátor,
  • Diákönkormányzatot segítőpedagógus,

2.2  Iskolán kívüli személyi feltételek, kapcsolatok:

  • Iskolaorvos, védőnő,
  • Szülői munkaközösség,
  • Gyermekjóléti szolgálatok (nevelési tanácsadók, családsegítők),
  • ANTSZ megyei intézményeinek egészségfejlesztési szakemberei,
  • Rendvédelmi szervek,
  • Kábítószerügyi egyeztetőfórumok (drogambulancia)

2.3  A program megvalósításának tárgyi feltételei:

  • Jól felszerelt, világos osztálytermek,
  • Audiovizuális eszközök,
  • Rendezett udvar

3.  A program megvalósításának színterei:

3.1  Tanórai keretek, elsősorban:

  • természettudományos órák, különösen biológia és egészségtan,
  • osztályfőnöki órák,
  • nyelvi órák,
  • testnevelés óra / jóga és küzdősportok /

3.2  Tanórán kívüli keretek:

  • nem sportjellegű tevékenységek (egészségnap, takarítási akciók, rendezvények),
  • mindennapos testmozgás, tömegsport,
  • természetjárás

3.3  Egyéb lehetőségek:

            3.3.1  Iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, iskolafogászat)

Fő feladata a prevenció.  Az év eleji-  közi  szűrésekkel,  vizsgálatokkal  diagnosztizálni  az előforduló tüneteket, problémákat és a szükséges terápia mielőbbi alkalmazása. Rendszeres konzultáció osztályfőnökkel, szülővel, testnevelővel. Kapcsolattartás háziorvos és iskolaorvos között.

            3.3.2  Szülő-nevelőtalálkozó

Iskolánkban  rendszeresen  zajlanak  az  osztályok által szervezett  szülő-nevelő találkozók, kirándulások.  A  meghívott  szaktanárok  szakmai,  pedagógiai észrevételei, értékelései mellett sort lehet keríteni egészségneveléssel kapcsolatos problémák megbeszélésére is.

            3.3.3  Diákönkormányzat

A tanév elején és a tanév közben rendszeres konzultáció a diákok képviselői és a testnevelő tanárok  között  a  tanévi  tömegsportok és  egyéni  testmozgásvégzési lehetőségek koordinálása.

4. A program megvalósítása

4.1  Konkrét állapotfelmérés.

a) Az intézmény  tanulóinak,  tanárainak,  szülőknek  az  egészséges  életmódhoz  való  viszonyulásának konkrét kérdőív formában való felmérése. A nevelőtestületnél  különös  hangsúlyt  kap  a  problémakezelés módszerének  vizsgálata,  az elsődleges preventív egészségmegőrzés ismeretének tudásszintje.
b) Tanulóknál az eltérő korosztályoknak megfelelő szintű és típusú kérdőívek használata 9.-11. évfolyamokon,
c) Iskolaorvosi szűrések-vizsgálatok,
d) Évente egyszer, tavasszal  fizikai állapotfelmérés testnevelésórán,
e) A kapott  vizsgálati  eredményeket  azután  rangsoroljuk,  illetve  súlypontozzuk  és  meghatározzuk,  kidolgozzuk  az  elsődleges,  illetve  másodlagos  prevenciós  feladatokat  és módszereket.

4.2  Az egyes színtereken tervezett módszerek:

            4.2.1  Egészségnevelés tanórán

Az iskolánk egészségfejlesztéshez  kapcsolódó,  a  nevelés-oktatás  egészét  érintő feladatainak színtere  minden tanóra, és  tanórán  kívüli  foglalkozás.  Az ismeretátadásban kiemelt szerepet kapnak a biológia, természettudományos és idegen nyelvi órák.

            4.2.2  Egészségnevelés az osztályfőnöki óra keretében

Az osztályfőnöki órák tartalmával kapcsolatban nagy az iskola szabadsága és ezzel együtt a felelőssége is.  Az órakeret szűkös és a napi,  valamint  az  aktuális  problémák megbeszélése mellett helyet kell adni az egészségnevelésnek is

            4.2.3  Egészségnevelés a testnevelésórán és a sportoktatásban

Testnevelésórán

Célunk megszerettetni és megőrizni a mozgás szeretetét, változatos, hangulatos óravezetéssel sikerélmény biztosításával  úgy,  hogy  ne  csak  a  teljesítmény  centrikus  oktatás  domináljon.

A tanulók önmagukhoz mért fejlődése jelentse az értékelés főelvét, mind a technikai, mind pedig a kondicionális képességfejlesztés területén,ne az abszolút teljesítményt osztályozzuk.

Diákjainktól elvárjuk, hogy lehetőségeikhez mérten

  • legyenek tisztában  a  balesetmegelőzős,  balesetvédelem  és  a  kölcsönös  segítségnyújtás

főelveivel, fontosságával,

  • egészséges étkezési szokásokat alakítsanak ki,
  • felismerjék a helyes napirend kialakításának fontosságát, és eszerint éljenek,
  • tudatosuljon bennük  a  káros  szenvedélyek  sportteljesítmény-csökkentő és  egészségkárosító hatása.
  • növekedjen a fizikai állapotuk az évenkénti Netfit teszt felmérések során.

4.2.4  Prevenció

Iskolánkban  az  egészségfejlesztés  és  környezeti  nevelés  területén  kiemelt  szerep  jut  a prevenciós munkának, felmérések készítésének, előadások, rendezvények szervezésének.

A szenvedéybetegségek megelőzésének főbb területei:

Táplálkozás:

  • Egészséges étkezési; reformétkezésről szóló előadások szervezése.
  • Sportrendezvényekkel egybekötött gyümölcs, rostos ital, tiszta víz bemutatók.

Szexualitás és az AIDS:

  • Biológia oktatásán és az osztályfőnöki óra keretein belül

Dohányzás:

  • Iskolánk egész területén tilos a dohányzás.
  • Előadások  szervezése  meghívott  előadókkal
  • Audiovizuális eszközök felhasználásával DVD-k, Bluray lejátszása.
  • Sportverseny szervezés.

Tanári példamutatás:

Biológia, kémia és fizika órákon, ahol a légzés élet- és egészségtana a tanóra szerves része a tantárgyak közötti kooperáció keretében az egészségnevelés.

Drog-prevenció:

A  drog-prevencióval  kapcsolatos  feladatokat  az  iskolai  drogmegelőzési  program  részletesen tartalmazza.  A program  koordinátoraként  is  tevékenykedő kolléga  előadások  szervezésével, kortárs  segítők  bevonásával,  rendőrségi,  ifjúságvédelmi  szakemberek  segítségével folyamatosan  jelen  van  az  osztályok  életében.

Egyéb függőséget okozó fogyasztási cikkek: Alkohol, energiaital és kávé

Sajnos nemcsak iskolánk fiataljaira jellemző, hogy a tanítási hét során felmerülő nehézségek miatt pótszerekhez nyúlnak! Bár a kávé és az energiaital legális drognak számít, nem lehet a diákok mindennapi itala! Az iskolán belül nem juthatnak ezekhez az élénkítő szerekhez, otthoni, társaságbeli fogyasztásuk bevett napi gyakorlat. Itt a legkisebb a megelőzésben a mozgásterünk, hiszen a szülők, sőt mi tanárok is élünk ezekkel az anyagokkal. Ezért  tanórákon, elsősorban a biológia és  kémia  szakos  kollégák  feladata  felhívni  a  figyelmet  az  izgatószerek  használatának „mellékhatásaira”.

Alkohol:

  • Mivel  az  iskola  területén,  az  iskolai  programokon  az  alkohol  fogyasztása  és  birtoklása  is büntetendő, ezért a tanulók baráti körben, szabadidejükben élnek vele.
  • Itt feltétlenül szükség van a kortársak segítő megerősítésére: hogy alkohol nélkül is van buli.
  • A tanórai munka során kiselőadások összeállításával, és prezentációjával inkább magukénak érzik a témát a diákok.

4.3. A megvalósítás időintervallumai :

Rövid távú ( 1 év ):

A program elindítása felméréssel (mérőlapok a mellékletben). Növekedjen a tömegsportokon való  résztvevők  száma.  Az egészséges táplálkozás  feltételeinek  megteremtése  a  büfében. Kulturált,  ízléses  évszaknak  megfelelő öltözködés.  A betegséggel  szembeni  immunitás növekedjen – a tanári-tanulói hiányzások csökkenjenek!

Középtávú ( 3- 4 év ):

A  mindennapos  testnevelés  bevezetése  felmenő minden  osztályra  vonatkozóan.  Tanári továbbképzések.  A  dohányzók  számának  csökkentése,  kortárssegítők  számának  növelése. Alkohol problémák számának csökkentése, drog megelőzés.

Hosszú távú ( 8-10 év)

Átfogó szemléletváltozás

4.4  Összehasonlító értékelés:

Folyamatértékelés:

A végrehajtás szakaszában hogyan fogadják a diákok, tanárok, szülők ezt a programot, pl. az egyes rendezvényeken hányan vesznek részt.

Átfogó éves értékelés:

Az éves munka értékelésekor. Újabb célkitűzések meghatározása: Az új állapotfelmérés és a középtávú teljesülés tükrében 5-6 évente felülvizsgálat.

Egészségnevelés a biológia és egészségtan órán

A  biológia-egészségtan  tanításának  célja,  hogy  a  tanulók  korszerű ismeretekkel  és  azok alkalmazásához  szükséges  készségekkel  és  jártasságokkal  rendelkezzenek  testi  és  lelki  egészségük védelme  érdekében.  Feladata,  hogy  segítse  a  tanulót a  veszélyes  körülmények  és  anyagok felismerésében,  a  váratlan  helyzetek  kezelésében,  a káros  függőségekhez  vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

10. évfolyam

  • Alapvető járványtani fogalmak ismerete.
  • A helyi és világjárvány fogalma,  a  megelőzés  és  elhárítás lehetőségeinek megismerése.
  • Az embereket fertőzővírusok.
  • Az emberi szervezet parazita baktériumai, kórokozásuk.  Baktériumok által okozott betegségek.
  • Védekezés, megelőzés. Ajánlott és kötelező védőoltások.
  • A gombák táplálkozás-élettani szerepének,  a  gombaszedés  és  tárolás  szabályainak megismerése.
  • Emberi kórokozó férgek, ízeltlábúak és az általuk okozott betegségek, tünetek ismerete.

11–12. évfolyam

A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán feldolgozásra kerülő témakörök középpontjában többek között az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése, az ember testi és lelki egészsége közötti kapcsolat megértetése szerepel.  Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet biológiai problémáinak megismerése, a családtervezés és a tudatosan vállalt egészséges életmód  biológiai alapjainak elsajátítása.

Egészségfejlesztés osztályfőnöki órán

9-10. évfolyam

Ez a korosztály  már a csoport, a közösség részének  tekinti magát, igyekszik sikeresen kooperálni a többiekkel.  Még mindig a  lázadó  korszak  jellemzi  a  viselkedésüket,  de  egyre  több  belátással.  Az osztályfőnök  mindig  tud  egy  „aktív  magot”  toborozni  aki  közvetítenek  a  felnőttek  és  a  majdnem felnőttek között. Ebben az időszakban már felelőséggel rájuk bízhatunk sok tennivalót, az ellenőrzést viszont még nem lehet elhagyni!

Egészséges táplálkozással kapcsolatban:

  • Az iskolai DÖK, természettudományos munkaközösségeknek a programokon mindig legyen képviselete az osztálynak!
  • Erre az osztályfőnöki órákon az információ továbbadásával, és felelősök kijelölésével, és saját példával buzdíthatunk.

Testi és lelki egészség érdekében:

  • osztályfőnöki órák  keretében  meghívott  szakemberekkel  a  szabadidő tartalmas,  és  értelmes eltöltésének lehetőségéről
  • az alkohol és tudatmódosító-szerekkel való találkozás lehetőségei, veszélyeik
  • Bajba kerültem, ki segíthet? Iskolai, városi szinten melyik szervezethez fordulhat a szülőkkel való megbeszélés után a gyerek.

11-12. évfolyam

Diákjaink többségének figyelme  ebben  az  időszakban  már  a  továbbtanulásra  irányul.  Ezért kiemelt fontosságú, hogy minél több pontos információ jusson el hozzájuk és a szülőkhöz is. A felsőoktatási intézmények kampányszerű ismertetői inkább a 11. évfolyam diákjai számára hasznosak,  míg a nyíltnapokra a 12. évfolyam tanulóinak van szüksége.

  • Programok szervezésében,  lebonyolításában  már  nagyfokú  önállósággal  bírnak,  de  a  felnőtt kontroll továbbra is elengedhetetlen.
  • Az osztályfőnöki órák nagy része már a jövőről szól, így ezek keretében:
  • A közelmúltban  végzett,  de  visszajáró  dákjaink  tarthatnak  beszámolót  saját  felsőoktatási intézményükről, kollégiumi életről, lehetőségekről. Elsőkézből még diáktól kapnak hasznos tanácsokat, amit szívesen hallgatnak meg.
  • Pályaorientációs előadások szervezése (pszichológussal, iskolapszichológussal egyeztetve!)
  • Családi élet szervezése elsősorban  otthoni  példa,  nevelés  eredménye,  de  a  diákjaink  egyre nagyobb  hányada  kerül  olyan  hátérrel  iskolánkba,  hogy  ennek  a  témának  is  van létjogosultsága osztályfőnöki óra keretében.
  • Meghívott pszichológus szakember adhat tanácsokat konfliktus kezelés, párkapcsolat, szülő-gyermek kapcsolat témában. Tárgyalási technikák megismerése, kultúrált vitatkozás, érvelés formái.
  • Egészségmegőrzés kapcsán a  szűrővizsgálatok  szükségességéről,  és  hatékonyságáról  az iskolaorvos, a védőnő előadásai, tanácsai lehetnek jó útravalók.

Környezeti és egészségnevelés a nyelvi órákon

Az  élő idegen  nyelv  oktatása  során  elsajátított  kommunikatív  nyelvi  kompetencia  szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis avilágról szerzett ismeretekkel, illetve a gyakorlati élettel.  A  nyelvtanulás  tartalmára  vonatkozóan  a  NAT  hangsúlyozza  a  tantárgyközi  integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében  szerzett  ismereteikre  és  személyes  tapasztalataikra,  ugyanakkor  az  idegen  nyelvvel  való foglalkozás  olyan  ismeretekkel,  tapasztalatokkal  gazdagítja  a  tanulókat,  amelyeket  más  tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.

Ezen  felül  mivel  a  nyelv  az  élet  minden területét  átfogja, az  idegen  nyelv  egyedülálló a  tantárgyak között,  hiszen  számtalan  lehetőséget  biztosít  a  tantárgyat  oktató  pedagógus  számára,  a  tanulók ismereteinek bővítésére, világról alkotott véleményük, beállítottságuk formálására.

Az érettségi vizsgák, valamint a nyelvvizsgák követelményrendszerébe foglalt témakörök keretében – melyek már a nyelvoktatás legelső szintjétől jelen vannak és a különbözőnyelvi szinteken újra és újra visszatérnek  –  a  nyelvet  oktató  tanár  tevékenyen  részt  vesz  a  tanulók  környezeti  és egészségnevelésében, mentálhigiénés fejlődésük elősegítésében.

A környezeti és egészségnevelésben kiemelt szerepet játszó nyelvi témakörök:

Környezetünk:

  • növények és állatok a környezetünkben,
  • időjárás, éghajlat,
  • környezetszennyezés és következményei,
  • környezetünk védelme, környezettudatos magatartás,
  • veszélyeztetett állat- és növényvilág,
  • természeti katasztrófák,
  • jövőkép.

Életmód:

  • egészséges életmód, egészségmegőrzés,
  • egészséges étrend, sport, fittness, betegségmegelőzés,
  • gyógymódok, alternatív gyógyászat,
  • szenvedélybetegségek: dohányzás, alkohol, drogok,
  • test-és lélek harmóniája.

Helyünk a világban és társadalomban, szociális kapcsolatok:

  • a család szerepe, fontossága,
  • a tizenévesek világa, baráti kapcsolatok,
  • generációk kapcsolata, generációs különbségek,
  • példaképek,
  • kultúrák, népek, országok,
  • kulturális különbségek, tolerancia.

Egészségnevelés a testnevelés órákon

9-10. évfolyam

A  serdülőkor  időszakában következik  be  a  hirtelen,  gyors  hossznövekedés,  ezért  fő feladat ebben a korban a mély hátizmok további erősítése, „törzsizomfűző” kifejlesztése.

Váljon szokásokká a sportkörnyezet higiéniája, tisztasága, a rendszeres mosakodás, tisztálkodás órák után.  Ismerjék  és alkalmazzák  a  tanulók  azokat  az  alapvető verseny  és játékszabályokat,  amelyek  a tanult sportágakban a tanórai és a tanárán kívüli versenyzést és játékot biztosítják.

Rendelkezzenek a tanulók  elméleti  ismeretekkel  az  alapképességek  fejlesztésének  élettani  hátteréről,  amelynek ismeretében  tudatosan  alkalmazhatják  a  megismert  képességfejlesztő módszereket.  Ismerjék  az alkalmazott új gyakorlatok esetében is az intenzitás és a terjedelem-növelés lehetőségeit. Ismerjék a tartós terhelés, az aerob állóképesség fejlesztés alapelveit, tudják mérni, ellenőrizni.

11-12 évfolyam

Legyenek képesek önfejlesztésre, önellenőrzésre önállóan és önirányítottan tudjanak edzésmunkát végezni.  Legyenek képesek különböző egyéni és csapat  sportteljesítményeket  adequat  szempontok szerint  értékelni.  Váljon mind tudatosabbá magatartásuk a  szabadidőben  végzett  sportolásban, edzettségük  növelésében,  érezzenek  felelősséget  saját  magukkal,  életmódjukkal  szemben.

Rendelkezzenek a tanulók ismeretekkel az erőt, a gyorsaságot és az állóképességet fejlesztőprogramok összeállításáról.

A mindennapos testmozgásban lehetőség van  arra,  hogy  a  tanításhoz, tanuláshoz  szükséges  tulajdonságokat  megerősítsük,  a  tanár-diák  legyen  erős,  kitartó,  becsületes  és

szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanítással, tanulással járó idegi és fizikai terhelést.

Elsősegélynyújtás alapismeretek oktatásának lehetőségei

A  laikus  elsősegélynyújtás  hazánkban  elképzelhetetlenül  rossz  helyzetben  van.  A  diákok  magas óraszámuk miatt leterheltek, a kerettantervek nem hagynak időt újabb tananyag részek beemelésére, nincs  kidolgozott  tanterv,  nincs  egységesen  elfogadott  szakirodalom,  de  a  megfelelő tanerő is hiányzik.  Iskolánkban  hagyományosan  jelen  van  az  elsősegély-nyújtási  alapismeretek  átadása, versenyekre  való  felkészítés  az  iskola-egészségügyi szolgálat,  a  Magyar  Vöröskereszt  és  az  OMSZ szakembereinek közreműködésével.

Célok:

  1. A ismeretátadás célcsoportjának bővítése,
  2. A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,
  3. Ismerjék fel az alapvetővészhelyzeteket,
  4. Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit,
  5. Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat,
  6. Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése,
  7. Képességfejlesztés:
  8. a) Probléma felismerés,
  9. b) Gyors és szakszerűcselekvés,
  10. c) Embertársaink iránti érzékenység,
  11. d) Bajba jutottakkal szembeni együttérzés
  12. A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe,
  13. Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kellmentőt hívni,
  14. Alakuljon ki együttműködés a középiskola és a mentőszolgálat között.

Tanórai keretek:

  • biológia-egészségtan órák: anatómiai és élettani ismeretek, sérülések felismerése,
  • kémia órák: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések,
  • fizika órák: égési sérülések, áramütés, érintésvédelem),
  • testnevelés: veszélyhelyzetek, baleset megelőzés,
  • osztályfőnöki órák: alapfogalmak, elsődleges feladatok, kommunikáció, megközelítő magatartás

Tanórán kívüli lehetőségek:

  • sportfoglalkozások,
  • túrázás,
  • tematikus napok,
  • szakkör, önképzőkörök,
  • versenyek,
  • egyéb rendezvények, előadások.

Időhiányában a pedagógusok fő célja a motiváció megteremtése lehet, ezt követően érdemes a diákokat valamilyen célszervezethez irányítani (Ifjúsági Elsősegélynyújtók, Magyar Vöröskereszt).


Melléklet – Kérdőívek

Kérdőív a Szexuális ismeretekről

Évfolyam: …………

Születési év: …………

Nemed:     Ž fiú    Ž lány

  1. Mi a szerepe a petefészeknek?
  2. Mi a szerepe a heréknek?
  3. Mi a menstruáció?
  4. Mi az ovuláció?
  5. Hol történik a megtermékenyítés?
  6. Mi a fogamzásgátlás?
  7. Milyen fogamzásgátló módszereket ismersz?
  8. Első szeretkezés után bekövetkezhet-e terhesség?

Kérdőív a dohányzási szokásokról

Évfolyam: ………………….

Születési év: ……………….

Nemed: Ž fiú    Ž lány

 

1. Kipróbáltad már a dohányzást? Ž

  • igen
  • nem

2. Ha már rágyújtottál, hány éves korodban történt először?

  • Ž 7 éves kor előtt    Ž
  • 7-8 év    Ž
  • 9-10 év
  • Ž11-12 év     Ž
  • 13-14 év    Ž
  • egyéb

3. Miért gyújtottál rá?

  • Žkíváncsiságból    Ž
  • barátok rábeszéltek
  • Žszüleidet utánoztad    Ž
  • reklámban láttad

4. Az első rágyújtás óta dohányzol-e? Ž

  • igen   Ž
  • nem

5. Ha igen, milyen gyakran dohányzol?

  • Ž naponta   Ž
  • hetente 1-2 alkalom   Ž
  • havonta 1-2 alkalom

6. Hány cigarettát (egyéb dohányterméket) szívsz el naponta?

  • Ž 1-2 szál   Ž
  • 5-10 szál   Ž
  • 15-20 szál   Ž
  • 1 doboznál több

7. Próbáltál már leszokni a dohányzásról? Ž

  • igen   Ž
  • nem

Ha igen, hányszor? ……………. alkalommal

8. Ha nem dohányzol, mi az oka?

  • Žkáros az egészségre   Ž
  • tiltják a szüleid   Ž
  • sok pénzbe kerül
  • Ž egyéb, és pedig:……………………………………………….

Kérdőív a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteiről és szokásairól

Évfolyam: …………

Születési év: …………

Nemed:     Ž fiú    Ž lány

 

  1. Mi az AIDS?
  • Egy fertőző nemi betegség
  • Szerzett immunhiányos tünet együttes
  • Egy rákot okozó bőrbetegség

2.Mi okozza az AIDS-t?

  • Baktérium
  • Gomba
  • Vírus

3. Milyen módon jut a vírus a véráramba?

  • Cseppfertőzés
  • Sérült bőrön, nyálkahártyán
  • Táplálékból felszívódással

4. Melyik szervünket támadja meg az AIDS?

  • Tüdő
  • Védekezőrendszer
  • Bőr

5. Mi az AIDS megelőzésének ideális módja?

  • Hűségen alapuló párkapcsolat
  • Betegek és fertőzött emberek kerülése
  • Nemi élet kerülése

6. Mi jellemzi leginkább a marihuána-élvező egyént?

  • Erős agresszivitás, hajlam az erőszakra
  • Piros szemek, az ambíció hiánya, passzivitás
  • Az összerendezett viselkedés teljes hiánya

7. Mi történik, ha a gyermeket váró anya kábítószer-élvező?

  • A gyermek fizikailag deformált állapotban születik meg
  • A gyermek szellemileg fogyatékosan jön a világra
  • A gyermek már születésekor drogfüggőségben szenved