Pedagógiai program


EURÓPA ALAPÍTVÁNY KÖZÉPFOKÚ INTÉZET GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék

Bevezetés… 3

1. Jogi státus… 6
2. Az iskola nevelési programja… 7

2.1      Célok, feladatok, alapelvek. 7
2.2      Fejlesztési területek, célok. 7
2.2.1    Nemzettudat, hazaszeretet. 7
2.2.2    Demokratikus szellemiség. 7
2.2.3    Érzelmi nevelés. 8
2.2.4    Tolerancia. 8
2.2.5    Fenntarthatóság, környezettudatosság. 8
2.2.6    Egészségnevelés. 8
2.2.7    Önálló munkára nevelés. 9
2.2.8    Szociális érzékenység – Szociális kompetencia (önkéntesség)9
2.2.9    A tanulás tanítása. 9
2.2.10   Médiatudatosságra való nevelés. 10
2.2.11   Gazdasági, pénzügyi nevelés. 10

3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok. 10

3.1     Egységesség és differenciálás. 10
3.1.1   Tehetséggondozás és felzárkóztatás. 10
3.1.2   Gyermek- és ifjúságvédelem.. 11

  1. Kulcskompetenciák-kompetenciafejlesztés. 12

4.1.  Anyanyelvi kommunikáció. 12
4.2.  Idegen nyelvi kommunikáció. 12
4.3.  Matematikai kompetencia. 12
4.4.  Természettudományos és technikai kompetencia. 12
4.5.  Digitális kompetencia. 13
4.6.  Szociális és állampolgári kompetencia. 13
4.7.  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. 13
4.8.  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 13
4.9.  Hatékony, önálló tanulás. 13

5. A képzés rendje, oktatás szerkezete. 14

6. A pedagógiai folyamat. 15

7. Iskolahasználók az iskolai közéletben.. 18

8. Hagyományaink. 18

9. Feltételek. 21

10. Továbbképzés. 22

11. A pedagógiai program felülvizsgálata.. 23

 .

Bevezetés

” A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a tettek a szavakkal összecsengjenek”

( Seneca)

Szándékunk a jelölt idézet alapján működtetni iskolánkat. Nem előzmény nélküli e nemes cél.

Az 1991 óta működő EAKI Gimnázium létrehozásánál, annak továbbfejlesztésénél is a kiindulópont, a társadalmi igény, s jelenleg is a tapasztalatok és a közben alakuló egyéni és változó világunk igénye motivált bennünket.
Magyarország nemzetközi helyzete mobil, az európai normákhoz való igazodást igényli Uniós tagságunk is.
Az oktatásra ez annyiban is kihat, hogy több szinten kell már másként teljesíteni:

Az általános műveltség fogalomköre bővül napjainkra, alapvető életvezetési ismeretek is bele kell, hogy tartozzanak (kreatív, problémákra érzékeny, azt ismeretei alapján megoldani képes ifjúság oktatásának megvalósítása).
Nem a nevelés, hanem az ismeretbővítés dominál a szakmai irányú tájékozottság felkínálásánál.
Az általunk kínált lehetőségekkel való élni akarás illetve tudás már nevelési célunk.

Az idegen nyelvek ismerete, jártasság megszerzése e területeken, nem öncél, nem csupán bölcsesség, hanem az együttműködés eszköze. Alapelvünk itt is a választási szabadság, de teljesítményorientáltsággal. A nemzetközi vérkeringésbe bekerülni nemcsak az adott nyelvek ismeretét jelenti, hanem az általa hordozott kultúra és maga-tartásforma elfogadását, ehhez való alkalmazkodást is.

Európaiságunk akkor lehet valós, ha nemzeti identitástudatunk nem csorbul. A magyar nyelv, a múlt tudat, a társadalomismeret, hagyományaink, nemzetközi hírnevet is szerzett tudósaink tisztelete és példája tehet e téren bölccsé. Tetteink és szavaink az iskola tantervi koncepciójában körvonalazódnak. Sikerünk reményét, a gyakorlatban eddig szerzett oktatási és nevelési tapasztalatunk táplálja.

A modern társadalmakban is fontos az egyén, de intelligenciája önmagában kevés.
Sem fizikai, sem szellemi munkában, sem műszaki fejlesztésben nem elég az egyéni csúcsteljesítmény. Kooperációs képességek nélkül nehéz boldogulni. Az együtt-működés technikájának elsajátítása, a közös munka sikere, az eredmények értékelése alapelveink újabb állomása.

A tanterv teljesítése kevés. Alapelvünk a rendszerben résztvevők: tanulók és a tanárok, szülők személyiségére való odafigyelés. Gyermekbarát pedagógiai kultúra kialakítása csak akkor lehetséges, ha a gépezetben e három elem együttműködik.
Feladatvállaló, döntésképes felnőttek és gyerekek kapcsolata a nyitottságon át valósulhat meg. Közös programok, ünnepek, kirándulások hatékonyan fejlesztik e célunkat.

A pedagógusok, az iskolai munkában résztvevők képzettsége, tehetsége olyan legyen, hogy képesek legyenek az egyéni különbségeket és az eltérő szociokulturális háttérből eredő igényeket tolerálni és kezelni.

Az iskolában alkalmazott módszerek rugalmassága annyira alapelvünk, amennyire ezt igényli a tanulók változó életkorához való alkalmazkodás. A tanítási gyakorlatban az egyoldalú tanít – tanul viszony helyett, tanulásszervezés legyen. A pedagógus segít, szervez, irányít. Teret ad a véleményalkotásra, együtt a csoport hasznosít.
Életben tartja a feladatok megoldása során is a kitartás és türelem képességét.

A felzárkóztatás, az eltérő iskolatípusból való átlépés segítése alapelvünk fontos része a múlt gyakorlatában és a jelen pedagógiai program szándékainak megvalósításában egyaránt. Kis létszámú tanulócsoportok, a családias légkör munkánk feltétele.
Választási szabadságot biztosítani a tehetséggondozásban. Sikerorientált egyének. A kétszintű érettségi (jelenleg a sikeres érettségi, felvételi) követelményeinek való megfelelés eléréséhez külön órakeretet biztosítunk, önállóságuk, cselekvő tanulásuk fejlesztése, ismeretanyaguk (bölcsességük) bővítése céljából.

Alapelveink, kitűzött céljaink biztosítani szándékoznak mindazt, amit az 1993.LXXIII. 25. § (1) bekezdése a Közoktatási törvény szövegében meghatároz:
“A tanulók rendszeres oktatása, alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata.”
Ebben a feladatban a szavak és tettek összhangja alapján kívánunk részt venni! Tudatosan alakítjuk mindennapjainkat a humánus iskola megvalósítására, hogy ” kiművelt emberfők “, elégedett, sikeres emberek együttműködése célt érjen.

Alapelvek

1991-ben a rendszerváltás lehetővé tette, hogy a középiskolai képzésben az oktatás területén olyan formák is megjelenhessenek, melyek különböző alternatívákat megengednek. Az EAKI Speciális Gimnázium alapítói ezt a lehetőséget ragadták meg, és legyőzve az alapítás nehézségeit létrehoztak egy alapítványi formában működő új típusú iskolát.

Az oktatás sikerességét 3 évre felosztott speciális óratervvel, gyermekközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával értük el. A felzárkózásra nem képes tanulóknak a hagyományos négyéves képzést biztosítottuk.

A gimnázium a magyar és külföldi főiskolákkal és egyetemekkel szoros együttműködést igyekezett kialakítani a célirányos, eredményes továbbtanulásra történő felkészítés érdekében. A nyelvi képzés is hazai, valamint nemzetközi nyelvvizsgára való felkészítés szerint zajlott. A tanulmányi idő alatt két idegen nyelv /angol kötelező/ művészeti nevelés, számítástechnika műveltségi területek bevezetésével alkalmazkodott a kor elvárásaihoz. Az iskola speciális jellegét mutatta az is, hogy max. 20 fős osztályokban történt az oktatás. A nyelvi képzés 10 fős csoportokban folyt. Iskolánkban az egyéni foglalkozás kapott nagy hangsúlyt akár felzárkóztatás, érettségire vagy főiskolára-egyetemre való felkészítés volt a cél.

A NAT 1998 szeptemberi bevezetése nem tette lehetővé iskolánkban a nálunk „hagyományos” 3 éves képzést. A helyi tantervünkben azért a meghatározott arányok mellett figyelembe vettük az iskolánkban meglévő specialitásokat, a szülők és tanulók iskolánkhoz fűzött elvárásait, valamint azt, hogy a gimnáziumunkban tanultakat / idegen nyelvek, számítástechnika, stb./ felnőtt életükben is hasznosítani tudják. Természetesen a praktikum mellett fontos szerepet kapott a tanulók képességének és műveltségének fejlesztése. Kiemelkedő szerepet szánunk az iskolai nevelésnek, a tanulási módszerek megismertetésének, a tanulási szokások kialakításának és az egészséges életmód mindennapi életbe való beépítésének.

   1. Jogi státus

  • Intézmény neve: Európa Alapítvány Középfokú Intézet (EAKI) Gimnázium
  • Fenntartó neve: XXI. Század Művelődési és Oktatási Komplex Alapítvány
  • Fenntartó címe:1104 Budapest, Csombor u. 19.
  • Az intézmény jogállása: alapítványi gimnázium
  • Alapítás éve: 1991
  • Alaptevékenység: gimnáziumi oktatás
  • Képzési idő: 4 év
  • Beiskolázás körzete: elsősorban Budapest és Pest megye
  • Megszerezhető végzettségek: gimnáziumi érettségi
  • Rendelkezésre álló ingatlanok:  1136 Budapest, Balzac u. 7.

A program jogi alapjai

A Közoktatásról szóló

  • 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
  • 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet
  • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
 

2.   Az iskola nevelési programja

2.1  Célok, feladatok, alapelvek

Az 1991 óta működő gimnázium létrehozásánál, annak továbbfejlesztésénél a kiindulópont a társadalmi igény és az egyéni és változó világunk igénye motivál bennünket. Mindemellett az oktatási környezet is átalakul, s ez a gimnáziumi képzés feladatain is változtat. Magyarország nemzetközi helyzete is mobil, az európai normákhoz való igazodást igényli uniós tagságunk. Az oktatásra ez kihat, s több szinten kell másként teljesíteni.

Intézményünk – pedagógiai programunkban deklarált – célja az, hogy végzett diákjaink korszerű tudással, jó kommunikációs és együttműködési készséggel, magas színvonalú nyelvtudással, alkalmazásszintű informatikai ismeretekkel rendelkező, kreatív, az új információk irányt nyitott, motivált, önálló tanulásra képes, humánus, harmonikus, toleráns, empatikus, segítőkész személyiségekké váljanak. Kiemelt figyelmet fordítunk az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi, a matematikai, a természettudományos, a digitális a szociális és állampolgári, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák, valamint a hatékony, önálló tanulás, esztétika-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére.

Az általános műveltség fogalomköre napjainkra bővült. Nem az ismeretbővítés, hanem a nevelés dominál. Alapvető életvezetési ismeretek is részét képezik az oktatásnak, kreatív, kritikai érzékű gondolkodásmód kialakítása szükséges.

Az idegen nyelvek ismerete, készségszintű elsajátítása a mindennapok része.

Alapelvünk a választási szabadság, a nemzetközi vérkeringésbe bekerülni nemcsak az adott nyelvek ismeretét jelenti, hanem az általa hordozott kultúra és magatartásformák elfogadását is.

2.2  Fejlesztési területek, célok

2.2.1    Nemzettudat, hazaszeretet

Európaiságunk akkor lehet valós, ha nemzeti identitástudatunk nem csorbul. A magyar nyelv, a múlttudat, a társadalomismeret, hagyományaink, nemzetközi hírnevet is szerzett tudósaink és művészeink tisztelete és példája segíti e munkát. Célunk, hogy az ország tájainak, történelmének, nagyjaink és az egyszerű emberek sorsának ismerete életük részévé váljon. A közösségi kirándulásokat lehetőleg úgy szervezzük, hogy az évek során az ország különböző területeit járják be a diákok, minél többet tanulva a látottakból. Az iskolai ünnepélyek feladata is, hogy nem csak tanulságos megemlékezések, hanem érzelmileg is ráhangolják a diákokat a nemzeti ünnep szellemiségével való azonosulásra.

2.2.2  Demokratikus szellemiség

Célunk, hogy tanulóink 18 éves korukra az alkalmazás szintjén ismerjék a véleményalkotás folyamatát. Fontos, hogy eligazodjanak társadalmi, politikai kérdésekben, képesek legyenek döntéseikhez információkat szerezni, és megfelelő tárgyi ismeretek birtokában tudjanak felelősségteljes döntéseket hozni. A hazaszeretet, és az európai identitástudat birtokában kommunikációs készségük révén legyenek képesek meggyőző erővel érvelni. Így válhatnak majd a hazai értelmiség hasznos tagjaivá.

2.2.3  Érzelmi nevelés

A művészetek szeretete, a nyitottság az érzelmi nevelés szempontjából döntő fontosságú. A harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott belső világ, az egészséges lelki élet. Ebben kapnak nagy szerepet a művészeti alkotások. Célunk, hogy a diákok személyiségfejlődésében meghatározó szerepet kapjon a művészeti nevelés. Nem csak tanórai keretek között, hanem múzeumok, színházi előadások, kiállítások látogatásával kívánjuk elérni a kitűzött célt.

2.2.4   Tolerancia

Pedagógiai munkánkban fontos szerepet kap a különböző emberi értékek és a különféle gondolkodás természetességének elfogadtatása. Ez beépül egyrészt tanterveinkbe, másrészt az iskolai élet mindennapjaiba. A különböző kultúrák és gondolkodásmód elfogadására nevel az is, hogy iskolánk tanulói közül többen más országból származnak.

2.2.5  Fenntarthatóság, környezettudatosság

Kiemelt feladatunknak tekintjük a természet és az épített környezet védelmére, a természet szeretetére, megóvására történő nevelést. Ez szinte valamennyi tantárgy tematikájában megjelenik; kiemelten a biológia, fizika, földrajz, kémia, osztályfőnöki órák keretein belül. Nagy hangsúlyt helyezünk a globális problémák érzékeltetésére, az esetleges megoldások keresésére. Próbáljuk ösztönözni a gyerekeket, hogy szűkebb-tágabb környezetük védelméért és tisztaságának megőrzéséért tegyenek meg minél többet. Tudatosítani próbáljuk bennük, hogy a lokális cselekvéseken keresztül mi magunk is sokat tehetünk, hogy globális problémákat mérsékeljük.

2.2.6   Egészségnevelés

Az egészséges életmódra nevelés akkor sikeres, ha az egészséges életvitel valóban jellemzi diákjaink későbbi életét, az iskolából való távozás után is. A rendszeres testmozgás, változatos, egészséges táplálkozás mellett a szervezetet károsító szenvedélyektől való távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe. Célunk, hogy iskolánk minden diákja minden évben találkozzon az egészséges életmódról szóló, a drog prevencióra irányuló foglalkozásokkal.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Az OM által kiadott útmutató alapján évente végezzük a felméréseket. A tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel az önmagához mért fejlődésre. A fizikai állapotfelméréshez a HUNGAROFIT értékelési rendszert alkalmazzuk, mely a következő elemekből áll:

  •  futás (2000 m);
  • helyből távolugrás;
  • fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás;
  • hasonfekvésből törzsemelés és leengedés;
  • hanyattfekvésből felülés térdérintéssel.

A tanulók állóképességének szintje az elért részeredmények értékelésével számítandó ki.

Besorolási szintek:

  • igen gyenge;
  • gyenge;
  • elfogadható;
  • közepes;
  • jó;
  • kiváló;
  • extra.

2.2.7   Önálló munkára nevelés

Az egészséges sikerorientáltság, céltudatosság képessé tesz a kudarcok elviselésére. A negatív tapasztalatokon edződve, azokon felülkerekedve további eredmények elérésére sarkall.

A siker a kitartó munka következménye. Ennek felismerése hosszú folyamat. Célunk, hogy pedagógiai munkánkba beépüljön a kitartásra, a folyamatos munkára és a megmérettetésre való nevelés. Az önállóság és felelősségvállalás folyamatosan alakítható ki. Az ifjú felnőtt diákot el kell juttatnunk a döntésképességgel együtt a cselekedeteiért vállalt felelősség érzetének kialakításáig.

2.2.8  Szociális érzékenység – Szociális kompetencia (önkéntesség)

Az új Köznevelési Törvény értelmében és annak szellemiségével azonosulva, kiemelten fontos feladatunknak tartjuk diákjaink szociális érzékenységének fejlesztését, társadalmi szerepvállalásának elősegítését.

Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy a társadalomba sikeresen beilleszkedő, munkaerőpiacon versenyképes, ugyanakkor mások problémáira érzékeny diákokat bocsássunk ki iskolánkból. Elvárásunk és célunk, hogy tanulóink segítsék a rászorulókat, figyeljenek fel a környezetükben élők szociális problémáira, legyenek képesek megszervezni a segítségnyújtást. Erre kínál lehetőséget a közösségi szolgálat, amely intézményünkben a hatályos szabályozásnak megfelelően kerül megszervezésre.

2.2.9  A tanulás tanítása

A művelt ember jellemzője az újabb és újabb ismeretek szerzésének igénye és képessége. Nevelési céljaink között kiemelt szerepet kap az értelmiségi életszemlélet kialakítása. A 10. évfolyam végére a diákok legyenek képesek önálló információgyűjtésre, azok feldolgozására, korszerű előadására. Törekszünk rá, hogy tanulóink képesek legyenek az ismeretek önálló feldolgozására, képi, szóbeli, írásbeli kifejezésre. A tanulmányaik befejezéséig képesek legyenek a tudományterületek közti összefüggések felismerésére és megfelelő alkalmazására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkban kialakuljon az igény az élethosszig tartó tanulásra.

2.2.10  Médiatudatosságra való nevelés

Szeretnénk, ha diákjaink a különféle média nyújtotta lehetőségeket tudatosan használnák. Legyenek képesek megkülönböztetni azt, ami szórakoztat, és ami információt nyújt. Képesek legyenek felismerni a számukra hasznos és nem kívánatos tartalmakat. Mind az osztályfőnöki mind a Mozgóképismeret és Média órákon tudatosítani kell az információkkal való visszaélés veszélyeit.

2.2.11 Gazdasági, pénzügyi nevelés

Napjainkban különösen felértékelődik a tájékozottság iránti igény mind a gazdasági mind a pénzügyi területeken. Ezért az utolsó tanévben fontosnak tartjuk a vállalkozási és pénzügyi ismeretek oktatását. Szükségek, hogy tanulóinknak naprakész információik legyenek alapfogalmakról (euro, GDP, tőzsde…) pénzügyi technikákról (számla, bankbetét, hitel…), hisz mindennap találkozunk gazdasági teendőkkel, döntésekkel. 

3.   Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok

3.1 Egységesség és differenciálás

3.1.1 Tehetséggondozás és felzárkóztatás

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

Gimnáziumi tanterveink kidolgozásakor alapvető szempont a tanulási képességek életkornak megfelelő folyamatos fejlesztése. Így hangsúlyt kapnak az alapvető kompetenciák: szövegértés és –alkotás, matematikai-logikai kompetenciák, idegennyelvi kompetenciák, infokommunikációs kompetenciák korszerű módszerekkel történő fejlesztése. Pedagógusaink változatos tanulásszervezési eljárásokkal (egyéni munka, páros munka, csoportmunka, frontális munka, számítógéppel támogatott tanulás, prezentációk) alkalmazásával teszik hatékonyabbá munkájukat. Soha nem erőltetjük, de pozitív hozzáállás esetén támogatjuk az országos tanulmányi versenyeken való részvételt.

Mivel iskolánk egyik fontos alapelve a az egyénre való maximális odafigyelés ( kis létszámú osztályok) külön figyelmet fordítunk az egységes oktatáson belül az egyéni különbségekre. Fontosnak tartjuk a tehetséggondozás mellett az alulteljesítők felzárkóztatását. Nem csak a szaktárgyi korrepetálást jelenti, hanem az alulteljesítés egyéni okainak vizsgálatát és a feltárt okok lehetőség szerinti kezelését. Indokolt esetben lehetséges az egyéni ütemben való haladás, melyet minden egyes esetben a tantestület, a szülők és a tanulók egyeztetése előz meg.

Kooperációs képességek nélkül nehéz boldogulni. A közös munka sikere az eredmények értékelése

A tanterv teljesítése önmagában kevés. Célunk a rendszerben résztvevők: tanulók és a tanárok, valamint a szülők személyiségére való odafigyelés. Gyermekbarát pedagógiai kultúra kialakítása csak akkor lehetséges, ha a gépezetben e három elem együttműködik. Feladatvállaló, döntésképes felnőttek és gyerekek kapcsolata a nyitottságon át valósulhat meg. Közös programok, ünnepek, kirándulások fejlesztik hatékonyan e célunkat. A pedagógusok az iskolai munkában résztvevők képzettsége tegye lehetővé, hogy képesek legyenek az egyéni különbségeket és az eltérő szociokulturális háttérből fakadó igényeket tolerálni és empatikusan kezelni, s diákjainkat is ebben a szellemiségben nevelni. A tanítási gyakorlatban az egyoldalú tanít-tanul viszony helyett tanulásszervezés szükséges. A pedagógus segít, szervez, irányít. Teret ad a véleményalkotásra, a feladatok megoldása során fenntartja az érdeklődést, kitartó munkára ösztönöz. Problémamegoldó gondolkodásra sarkall.

Az általános személyiségfejlesztési célok mellett intézményünk kiemelten összpontosít a különböző élethelyzetekből fakadó speciális igények kielégítésére.

a) Az eltérő iskolatípusból való átlépés lehetőségét is megadjuk. Az oktatási struktúrák közti váltásból fakadó esetleges hiányosságokat egyénre szabott programmal pótoljuk.

b) Különleges odafigyelést igényel a hosszabb ideig külföldön tartózkodó diákok felzárkóztatása, főleg magyar nyelv és irodalom és történelem tantárgyakból.

c) Az élsportolók egyéni időbeosztását figyelembe véve rugalmas időbeosztással segítjük elő az érettségire való eredményes felkészülést.

d) Indokolt esetben magántanulóként is lehetőség van felkészülni az érettségi vizsgára.

e) Az igazgató meghatározott feltételek mellett lehetőséget biztosíthat a tanulmányi idő rövidítésére.

Munkánk feltétele a kis létszámú tanulócsoportok, a családias légkör.

3.1.2  Gyermek- és ifjúságvédelem

A közoktatási törvénynek megfelelően az iskola ellátja a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A tanuló fejlődését veszélyeztető okokat feltárja, és a pedagógiai eszközökkel a kóros hatásokat ellensúlyozza. Szükség esetén az igazgató a pedagógusok közreműködésével intézkedik. Az iskola együttműködik a szülőkkel, szükség esetén gyermekvédelemmel foglakozó más szervezetekkel, hatóságokkal. Az iskola feladatának tekinti, hogy a szülőket és tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa.

A pedagógusok a személyiség kibontakoztatását, a tehetségfejlesztést, a hátrányok ledolgozását biztosítják. A pedagógiai tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló felkészülhessen továbbtanulására, munkába állásra, család alapítására. Gyermek- és ifjúságvédelem keretében az iskola biztosítja és elősegíti a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok létrejöttét.

Iskolánkban mind diákönkormányzat, mind szülői képviselet működik. A szülőkkel való közvetlen és folyamatos kapcsolatfenntartás érdekében félévi rendszerességgel fogadóórát, szülői értekezleteket tartunk.

Az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában aktív szerepet szánunk az szülőknek is.

4. Kulcskompetenciák-kompetenciafejlesztés

4.1. Anyanyelvi kommunikáció

Különösen fontosnak tartjuk a fiatal generációk kommunikációs készségének javítását, fejlesztését, hiszen a modern világban való boldoguláshoz elengedhetetlen. Ezen belül hangsúlyt fektetünk a különböző beszédműfajok elsajátítására (beszélgetés, vita, véleményformálás) mind órai, mind külön foglalkozások keretében. A magyar nyelvű írott szövegek értelmezése és megértése szintén kulcskompetencia. Kritikusan infokommunikációs ismeretszerzés fejlesztésére irányuló pedagógiai célkitűzéseink és módszereink évről évre bővülnek. A magyar nyelv és kommunikáció órákon helyesírás illetve modern nyelvelméleti témakörök is rendszeresen helyet kapnak.

4.2. Idegen nyelvi kommunikáció

Iskolánk falain belül angol és német nyelv oktatása folyik heti négy illetve három órában. 2010 óta 15 fő befogadására alkalmas modern nyelvi labor áll a szaktanárok és a diákok rendelkezésére. Autentikus idegen nyelvi szövegek hallgatása mellett kiemelt szerepet kapnak a valós kommunikációs aktusokra épülő célnyelvi interakciók. Ezek mellett fontosnak tartjuk az adott ország kultúrájára, történelmére vonatkozó információk elsajátítását.

4.3. Matematikai kompetencia

Országos szinten megfigyelhető a matematikai készségek gyengülése. Ezért fokozott figyelmet és irányítást igényel az analizálásra, absztrakcióra való készség javítása, magasabb szintre emelése. A különböző típusú műveletek elvégzése és a szakkifejezések elsajátítása.

4.4. Természettudományos és technikai kompetencia

A tanulóknak képesnek kell lenniük ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tenniük a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat és előrejelzéseket tenniük. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért lokálisan és globálisan is.

4.5. Digitális kompetencia

Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) használata nemcsak lehetőség, hanem elvárás. Feltétlenül szükséges a piacképes, konvertálható tudás mellett a változatos, érdekes és inspiráló tanulási környezet kialakítása iskolánkon belül. Interaktív, egyéni haladási lehetőségnek ad teret amellett, hogy a digitális írástudás fejlődését és a tanuláshoz való viszony pozitív irányba történő változását eredményezi.

4.6. Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és konstruktív módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá szükség esetén esetleges konfliktusokat is hatékonyan fel tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

4.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősségvállalása, kreatív és innovatív gondolkodásmód, a célok kitűzése és tervszerű megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

4.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat, festészet stb. – segítségével történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. A kultúrtörténeti hagyományokkal való megismerkedés mellett a művészetek által nyújtott esztétikai élvezetekre, azok feldolgozására nyitott személyiség kialakítása a cél.

4.9. Hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulási folyamatát megszervezni – egyéni szükségletei és lehetőségei figyelembe vételével – egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ez magába foglalja új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását egyaránt. A hatékony és önálló tanulás arra motiválja a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

5. A képzés rendje, oktatás szerkezete

A képzési irányok, a képzés szakaszai

Az átalakuló oktatási környezet új feladatoknak való hatékony megfelelést kíván minden alsó, közép, sőt a felsőfokú oktatási intézményben. A legjelentősebb változást a Nemzeti Alaptanterv bevezetése hozza. Iskolánk, mint középfokú intézmény / Gimnázium / több szinten is figyelembe kell, hogy vegye a majdani feladatokat.

1./ Gimnáziumi képzésünkben résztvevő tanulók optimális esetben 14 évesen, a   nyolcadik évfolyam befejezése után kezdik nálunk tanulmányaikat.

Sajátos felvételi rendszerünk követelményeinek teljesítése esetén válnak EAKI- s polgárokká.

2./ Ugyanakkor azt is tudomásul vesszük, hogy az iskolarendszer változása miatt azzal    is számolnunk kell, hogy nem egyszerűen erősebb illetve gyengébb felkészültséggel érkeznek leendő tanulóink. Lehetőséget kell adnunk a hat- illetve nyolcosztályos   gimnáziumi képzésből bármilyen okból kiváló tanuló képzésünkbe való bekapcsolódására. Az ilyen esetekben különbözeti vizsgát kell tenni, de úgy hogy méltányos időkeretet kap egyedi elbírálás alapján a tanuló, s ez alatt az idő alatt iskolánk tanárai konzultációs lehetőségeket biztosítanak.

Képzési specialitásaink:

–  Felzárkózás lehetősége

– Tehetséggondozás

– Emelt szintű oktatás

– Választási lehetőségek

– Kis létszámú /maximum 20 fős osztályok/

– Tantárgyankénti csoportbontások

– Nyelvvizsgára való felkészítés

– Konzultációs alkalmak

– Hosszabb időt külföldön töltött tanuló anyanyelvi zárkóztatása

A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.

Hagyományos felvételi eljárás /központi felvételi eljárás/

A tájékozódó szülők szeretnék minél hamarabb biztonságban tudni gyermeküket. Esetleg meg kívánják menteni a felvételik okozta stressztől az egyébként esetenként visszahúzódó, nem tökéletes addigi bizonyítványt produkáló ifjakat. A tanulókat az iskola által szervezett beszélgetés során mérjük fel.

A rendkívüli felvételi eljárás

Már az iskolaévet megelőző nyári időszakban, a kudarcokkal érkezők számára is lehetővé tesszük az iskolánkba való átlépést. Igazgatói engedély alapján a tanév közben történő iskolaváltás is lehetséges.

A tanulók kiválasztásánál fő szempontunk az alapismeretek megléte mellett a tanuláshoz való viszony, a felelősségvállalás. A szülőkkel történő beszélgetések segítik munkánkat. Az eredményes iskolai előmenetel feltétele, hogy a tanuló, a szülő és a tanár képes legyen együttműködni.

Továbbhaladás

Az egyes szaktárgyak értékelési rendjét figyelembe véve, néhány jellegzetessége kiemelhető e képzésnek:

– osztályozó vizsga indokolt esetben tehető

/egyéb esetben a folyamatos munka és mérés hívei vagyunk/

A rendszertől lemaradók esetében átmeneti időre, intenzív egyéni tanrend szerinti képzés lehetséges.

A tanulói jogviszony megszűnése a törvény által szabályozott módon történik. Ezzel összhangban elkészült házirendünk pontosítja ezt.

A tanulói jogviszony megszűnésének egyedi esetét, az iskolafenntartó és a szülők közötti szerződés szabályozza.

Az iskolai végzettséget igazoló dokumentumok kiállításánál a törvény által szabályozott módon járunk el.

6.   A pedagógiai folyamat

Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői

A tanulás az egész személyiséget mozgósítja, nem csupán annak intellektuális szféráját. Az oktatásban a pedagógiai céltételezés a személyiségre és az aktuális tanulásszervezési feladatokra irányul.

Milyen értékek képviseletében, milyen embert akarunk nevelni? Értékek lehetnek pl.

– biológiai lét értéke (az élet tisztelete, egészség értéke, felelősség önmagunkért és környezetünkért),

– az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékek (önismeret, önnevelés, belső harmónia),

– társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet a szülők, nagyszülők iránt, önzés leküzdése, szerelem képessége és öröme),

–  társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (igény az önművelésre, kreativitás, szellemi igényesség),

– humanizált társadalom és világkép értéke.

Az oktatás részben csoportbontásban történik, melynek az a lényege, hogy a terhelhető és a kevésbé terhelhető tanulók adottságaiknak megfelelő oktatásban részesüljenek. A kevésbé terhelhető csoportok között a képzés rendjéből adódóan átjárhatóság van.

Az iskolán belül a hagyományos értékek megőrzése mellett súlyt fektetünk az alternatív tanulási módszerekre, speciális képességfejlesztésre egyéni foglalkozások biztosításával. A tanuló személyiségének figyelembevételével igyekszünk teljesítményközpontú iskolát létrehozni.

A képzés végére szeretnénk elérni, hogy a tanulók kreativitása a lehető legnagyobb mértékben fejlődjék és az egészséges versenyszellem kialakítása mellett a tanulók képesek legyenek kooperatív módon együtt dolgozni.

A tanulókkal szemben elvárható, hogy a képzés végére legyenek képesek a körülöttük zajló eseményeket megfelelően mérlegelni és rendszerezni.

Az iskola célrendszere teljes mértékben igazodik a Nemzeti Alaptantervhez, a kerettantervhez és a helyi tantervhez. A törvény által megszabott óraszámok teljesítése esetén bármely tantárgyból lehetőség nyílik emelt szintű érettségi vizsga tételére.

A diákoknak a képzés keretén belül rendszeres konzultációkra nyílik lehetőségük, mely elősegíti az alapos és rendszeres tudás kialakulását.

Értékelés és ellenőrzés

Elvünk a tervszerűség és a folyamatosság e fontos területen mely mindig visszacsatolást is jelent. Az értékelés – visszajelzés, a tanítási-tanulási folyamatra. Az értékelés során a tanítás-tanulás eredményéből indulunk ki, abból vonunk le következtetéseket. A tantárgyi értékelési sajátosságokat a tanév elején mind a szülők mind a diákok megismerik. A személyiségfejlődésre vonatkozó (magatartás, szorgalom) szempontokat a házirendben szabályozottan félévente értékeljük. Adatgyűjtés előzi meg az értékelést, pl. feleltetés, megfigyelés, feladatlapok stb. Érdemjegyek alapján félév végi ill. év végi osztályzatok adhatók.

Az értékelés folyamatában 3 féle eljárást alkalmazunk:

Diagnosztikus értékelést akkor érdemes alkalmaznunk, ha célunk az, hogy a tanulók indulási szintjét állapítsuk meg. Ez egy-egy tematikus egység indításakor kerül előtérbe.

Formatív értékelést a tanítási-tanulási folyamatban, az évközi munka során alkalmazzuk. Ennek feladata az aktuális tudásszint felmérése. Nem jár feltétlenül érdemjegyek adásával, hiszen célja a fejlesztés és a formálás.

Szummatív értékelést egy-egy tematikus egység végén érdemes alkalmazni. Az ilyen értékelési folyamat során kapott érdemjegyek irányadóak lehetnek mind a tanár, mind a diák számára.

Vizsgák

Kisérettségi: Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ne az érettségin szembesüljenek először vizsgaszituációval, hanem korábban beleláthassanak mind a felkészülés folyamatába, mind a vizsgaszituációba. Ezért szervezünk 11. osztályban 4 tantárgyból, 12. osztályban pedig 5 tantárgyból kisérettségit. Ez egy kiváló visszajelzés mind a diákoknak, mind a pedagógusoknak a tanulmányi előmenetelről.

Osztályozó vizsga: Osztályozóvizsgára kötelezett a tanuló előrehozott érettségi, mulasztás, egyéni tanrend szerinti haladás miatt.

Érettségi vizsga: Iskolánkban középszintű érettségit szervezünk, de tanulóink nem csak középszintű, hanem emeltszintű vizsgákra is kapnak felkészítést.

Az iskolai élet és munkarend

A tanév rendje igazodik a mindenkor érvényes rendelethez.

A tanítási szünetek a törvényben megfogalmazottaknak megfelelnek.

Az éves eseménynaptár a tantestület és a diákönkormányzat közös együttműködésével kerül felterjesztésre az igazgató felé, aki az anyagi feltételek biztosítása miatt a fenntartóval elfogadtatja.

A képzés során a diákok és a pedagógusok részére lehetőség nyílik a szakmai továbbképzések, rendezvények, hazai és külföldi ösztöndíjak, tanulmányi utak, egyéb programok, táborok, kirándulások stb. igénybevételére. 

A taneszközök kiválasztásának elvei

  • Pedagógiai és módszertani elvárásoknak való megfelelés;
  • Az ismeretek minél könnyebb elsajátításának segítése;
  • Az oktatási rendszerbe való illeszthetőség;
  • Megfelelő ár/érték arány;
  • Értékállóság. 

7.   Iskolahasználók az iskolai közéletben

Tanulói részvétel

A diákok az iskolában szerzik első közéleti tapasztalataikat, ezért az egyik fő nevelési feladat megtanítani őket arra, hogyan képviselhetik jogaikat az iskolai életben. Ennek fóruma a diákönkormányzat, melynek tagjait demokratikus módszerekkel választják az osztályok tanulói

A diákönkormányzat főbb feladatai:

– diákpanaszok képviselete az iskola vezetősége felé;

– iskolai rendezvények szervezése;

– házirend folyamatos karbantartása;

– részvétel az iskolaszék ülésein;

– állásfoglalás fegyelmi kérdésekben;

– tanórán kívüli tevékenységek koordinálása (szakkör, sportkör, társadalmi munka);

–  tanulmányi és közéleti munkáért járó jutalmazás felterjesztése;

–  külső képviseleti fórumon (diákparlament) való részvétel.

Szülői részvétel

A szülői munkaközösség a szülők jogérvényesítésének és kötelességei teljesítésének iskolán belüli fóruma, mely szervezet együttműködik a diákönkormányzattal és a tantestülettel.

Fontosabb szülői jogok:

– megismerni az oktatási intézmény nevelési-oktatási programját;

– gyermeke fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről tájékoztatást kapjon (szülői értekezlet, fogadóóra);

– kezdeményezze az iskolaszék létrehozását, közreműködjön annak tevékenységében;

– részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

8.   Hagyományaink

Iskolánk néhány sajátos hagyományt is őriz. 1994-től különleges szalagavatókat tart, melyen vacsorával, műsorral egybekötött családias estét töltünk együtt. Nagyszülők, barátok, az iskola összes tanára ünnepel így minden év januárjában.

A szülőkkel való kapcsolattartás formája is szokatlan. Minden tanár minden szülői értekezleten jelen van, itt kérdésekre, kérésekre nyílik lehetőség egy kávé elfogyasztása mellett. A kötetlen beszélgetés során többet megtudunk a tanulókról és a szülőkről egyaránt. A szülők ekkor egymás felé is nyitottabbak lesznek, egymással is beszélgetnek, akár iskolán kívüli dolgokról is.

Kirándulásainkkal is hagyományt teremtettünk. Két-, háromévente külföldi utazást szervezünk, nemcsak a környező országokba. Ezekhez mindig kapcsoljuk a művészeti nevelést, így nemcsak tananyag, hanem megélt élmény is egy ilyen út.

A hazai kirándulások mindig valamilyen téma köré csoportosítva szerveződnek. 

9. Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9-12. évfolyamon (kifutó rendszer)

Óraterv a kerettantervekhez a gimnázium 9-12 évfolyamán
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. idegen nyelv 4 4 4 4
II. idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3 3 4 4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 3 3 4
Filozófia 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra (ábrázolás) 1 1
Művészetek (mozgóképkult.és médiaism.) 1 1 2 2
Informatika 1 1 2**
Vállalkozástan 1
Testnevelés és sport 5 5 5* 5*
Osztályfőnöki, etika 1 1 1 1
Emelt szintű érettségire való felkészítés 2 2
Rendelkezésre álló órakeret 30 35 31 32
* ezeken az évfolyamokon heti 3 óra
** csak informatika érettségire jelentkezetteknek

 

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9-12. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez a gimnázium 9-12 évfolyamán
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. idegen nyelv 4 4 4 4
II. idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3 3 4 4
Történelem 2 3 3 4
Társadalmi és állampolgári ismeretek 0,5
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra (ábrázolás) 1 1
Művészetek (mozgóképkult.és médiaism.) 1 1 2 0,5
Informatika 1 1 2**
Vállalkozástan 2
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Emelt szintű érettségire való felkészítés 2* 2*
Rendelkezésre álló órakeret 30 35 30 32
* azoknak a diákoknak, akik jelentkeztek
** csak informatika érettségire jelentkezetteknek

 

10. Feltételek

Személyi feltételek:

Az iskolában tanító tanárok mindegyike egyetemi diplomával rendelkező, jelenleg is az adott szakterületen tevékenykedik. Több éves szakmai tapasztalatuk, valamint az iskola jogelődjében eltöltött néhány év biztosíték az oktatás jó minőségére.

Tárgyi feltételek:

Termek és kiegészítő helyiségek:

– 4 tanterem

– 1 nyelvi laboratórium

–  1 számítástechnikai laboratórium

– 1 szertár

– 1 kondicionáló terem

– 1 tanári szoba

– 5 mosdó

– 1 zuhanyozó

Oktatási eszközök:

– 1 fénymásoló

–  1 fénymásoló-nyomtató

– 2 írásvetítő

– 10 terminál

– 2 nyomtató

– 3 projektor

– 2 video

–  2 színes TV

–  2 rádiós magnó

–  2 CD lejátszó

– tantermi felszerelések (székek, asztalok, táblák, térképek,… )

– kémiai, fizikai, biológiai kísérletekhez szükséges felszerelések

– 2 komplex kondicionáló gép

-2 futógép

-adminisztratív munkához szükséges felszerelések

Pénzügyi feltételek:

Iskolánk a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik.

11. Továbbképzés

A továbbképzés szintjei

Általános pedagógiai, etikai, pszichológiai témák felvetése az iskola minden oktatójának részvételével.

A különböző tantárgyak oktatását érintő tantárgy pedagógiai, módszertani kérdések megvitatása a tantestületben.

Részvétel tanfolyamokon, szakmai továbbképzéseken.

A tanárok egyéni érdeklődésének megfelelő, de az oktató-nevelőmunkában hasznosítható, önképzés formájában szerzett ismeretek.

A továbbképzés szervezeti formái:

Évente egy alkalommal külső előadót hívunk, aki a tantestület minden tagját érdeklő témákban tart előadást. Az előadást vita, illetve közvetlen beszélgetés követi.

A szakmai munkaközösségben folyó továbbképzés:

  • Egymás óráinak látogatása.
  • Bemutató órák tartása és azok megvitatása.
  • A külső továbbképzéseken, gyűléseken hallottak továbbadása.
  • A szakirodalomban olvasottak megbeszélése, információk továbbadása.
  • Tanulmányi szerződéssel, egyénileg.

 12. A pedagógiai program felülvizsgálata

A programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

Az iskolavezetés és a tantestület minden tanév végén értékeli az általános és a tantárgyi célok, követelmények megvalósulását.

A pedagógiai programot módosíthatja:

– az intézmény igazgatója;

– a tantestület legalább 20%-a;

– az intézmény fenntartója.

A módosítást a tantestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja, a program elhelyezése

A teljes program megtekinthető az EAKI Gimnázium titkárságán. Az általános rész (tantervek nélkül) 1-1 példányát, valamint az adott évfolyamokra vonatkozó tantárgyi követelményeket a fenntartó és az iskola igazgatója kapja meg.

A teljes változat – elektronikus formában – a fenntartó irattárában találhat.

Készítették:               Kiss Katalin igazgató és az EAKI Gimnázium tanárai

Alkotó szerkesztő:    Dr. Stumpf Jánosné

Programfelelős:         Dr. Kopasz Nóra

Átdolgozva:              2015. március 14.

EURÓPA ALAPÍTVÁNY KÖZÉPFOKÚ INTÉZET  GIMNÁZIUM